Helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató rendezvény - Töttös

Helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató rendezvény - Töttös

A rendezvény célja, hogy a helyi településen élő német nemzetiség megfelelő bemutatkozási lehetőséget kapjon. A tervek szerint ezáltal csökken a szegregáció mértéke településünkön, valamint elősegíti a nemzetiségi hagyományok megélését közösségi szinten. A rendezvény másik fő célja, hogy a német nemzetiséggel kapcsolatos tudást és hagyományt az idősebb korosztály tagjai átadják a fiatalabb generációnak.

A helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató rendezvényt 2019. október. 12.-én tartottuk a helyi Művelődési Házban, ahol Suze Annette Hasenfus tartott előadást.

Az első előadás főbb témája a sváb történelem és a település kapcsolata volt. A német lakosság 1806 után került a településre, betelepítettként. A legnagyobb sorscsapás azonban a második világháború után érte a töttösieket, a falu német lakosságának nagy részét Németországba hurcolták, helyükre a felvidékről telepítettek magyar családokat. A kitelepítettek közül sokan visszaköltöztek, életüket szinte teljesen a nulláról kellett újraépíteniük. Házaikat, földjeiket, jószágaikat a hatóságok elkobozták, azokat a felvidékről érkezett családok között szétosztották. Az ebben az időben, a magyar-szlovák lakosságcsere egyezmény keretében Töttösre telepített felvidékiek és leszármazottaik alkotják a falu magyarjainak magját ma. A háborút követő elhurcolásokkal a német családok megpróbáltatásai nem értek véget, hiszen az 50-es évek közepéig lényegében jogfosztott polgárként élhettek Magyarországon. A szörnyű események ellenére a töttösi németség nem veszett el, öntudata megmaradt és az átélt események ellenére erősödött.

2002-ben a lakosság 53% magyarnak, 45% németnek, 1%-a cigánynak, 1%-a szerbnek vallotta magát. Ma a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát, és igyekeznek hűen ápolni hagyományaikat. Az általános iskolákban tanulók nagy számban választják a kéttannyelvű képzési osztályokat, illetve az óvodában már magas szintű, játékosan oktatott német nyelvű képzést kapnak a gyerekek. Ezáltal is igyekezve megtartani a német hagyományokat a következő nemzedék számára.

A következő előadást a hagyományos gasztronómiáról tartotta a Képviselő Asszony. A régi sváb hagyományoknak megfelelően a helyi lakosok a mai napig sváb ételeket készítenek (pl: gőzgombóc, keltfánk, tepsisburgonya, krumplisfánk, palacsinta, sufnudli, barátfüle, rétes, és a krumpli paprikás).

A következő program egy bemutató volt a német hagyományos ruháról a dirndli ruháról, ami hagyományosan sváb női népviselet. Részei a míder, alatta blúzing, szoknya és kötény, változó színekkel. A legtöbb magyar női népviselethez képest a dirndli egyszerű, de néha drága viselet, mert gyakran drága selyemanyagokból készül, kézi hímzésekkel. A dirndlinek vannak téli és nyári változatai. A téli vastagabb, melegebb anyagokból készül, hosszú ujjakkal, sötétebb színekkel. A nyári könnyebb anyagból készül, könnyedebb stílusban, és többet mutat meg. A nyári dirndli ingujja rövid. A dirndli kiegészítője lehet a derék köré csavart hosszú kötény, a mellény, vagy a gyapjúkendő.

Az előadás végén lovaskocsikkal, lovasokkal körbejárták a résztvevők a települést, zenekarral kísérve. Menetközben német dalokat énekeltek és táncoltak. Sok fiatal is részt vett az eseményen felöltve a dirndli ruhát.