Hátrányos helyzetűeket támogató szervezet fejlesztése workshop keretében - Istvándi

A workshop célja, a másodlagos munkaerő-piaci szereplők megszólítása a térségben: (civilszervezetek, szociális szövetkezetek), akik elsősorban különböző támogatások által tuják foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt a programot azért szerveztük a szomszéds településre, mert a mi falunkban nagyon alacsony hatásfokú az aktív civil szervezet, és szerettünk volna mintát látni, és a tapasztalatokat, jó tanácsokat, ötleteket a saját településünkön kamatoztatni.

A polgármester, Kovács Sándor nagyon előzékeny volt, a szervezésben is sokat segített, és ennek eredményeként a Kisdobszai művelődési házban egyeztettünk. Kisdobsza Istvándi szomszédságában található és sok esetben olyan mintaként tud szolgálni, ami a civil szervezeti életet illeti. Az üdvözlés után Dr. Kálmán László úr, Istvándi jegyzője, aki egyébként Kisdobszai lakos, tartott egy bevezetőt a jelen lévőknek, és felvezette a workshop programját. Ez után a Kisdobszai polgármester úr beszélt a faluról, a múltról, a jelenről és a Kisdobszáért Faluszépítő Egyesületről. Nagyon sokrétű tevékenységet folytatnak, sokat szerepelnek, sokat tesznek a faluért, és ez bennünk mély nyomot hagyott.

A következőben Bereczkiné Pavelka Jolán, Istvándi polgármestere beszélt Istvándiról, a történelméről, és a jövőbeni tervekről. Egyik ilyen tervünk, hogy nálunk is elinduljon egy szerveződés, civil szervezet formájában. A következő lépésben már a cél meghatározása és a név körül forgott a beszélgetés.

Elsősorban arról egyeztettünk, hogy a kisdobszai mintára, hogyan és milyen módokon lehetne aktivizálni a civil életet és milyen olyan közösségi színterek és lehetőségek vannak, melyek segítenek ebben. Fontos, hogy a helyi vállalkozó réteg, valamint a településeken jellemzően legnagyobb munkáltatóként jelentkező Önkormányzatok segítsenek és együttműködés alakuljon ki az önkormányzati-civil-és piaci szférák között. Fontos, hogy ezen munkaerő-piaci szereplők egymás által is releváns információhoz juthassanak, és elterjedjen a kooperatív szemlélet, tehát ne egymás konkurenciáiként tekintsenek egymásra. Ez különösen fontos az eltérő járásokban működő szervezetekre, mert az ő esetükben a kis földrajzi távolság ellenére, sok esetben nincs megfelelő információáramlás. A jogi tanácsok segítségével a szervezetek fejlesztése is megvalósítható, illetve a szakmai egyeztetés révén olyan ötletek is megjelentek, melyeket a civil kezdeményezések megvalósíthatnak. A jogi lehetőségek magukban foglalták a szervezetek alapításának kérdését, valamint a támogatási lehetőségeket, melyek igen hasznosak voltak, mert az Istvándi szervezetek meglehetősen passzívak ilyen téren, azonban kiemelhető, hogy ilyen támogatások révén sok program és kezdeményezés megvalósítható. Az egyik legfontosabb „jogi” szempont az egyeztetés kapcsán a munkaerőpiaci együttműködések, hiszen minden esetben a programokba, kezdeményezésekbe bevonható a lakosság és segíteni lehet a helyi kezdeményezések megvalósulását. Ez a bevonás lehet önkéntes formában is, illetve a feladat jellegétől függően olyan formákban is, melyek segítségével munkahelyek is teremthetők. Ennek fontos előfeltétele azonban a különbözp szervezetek közti hatékony kommunikáció.

A szakmai ötletek között szerepelt többek között egy települési könyv, melyben a település története megjelenik. Kisdobsza egy ilyen kötetet valósított meg helyi szervezeti együttműködés keretében, ami  magában foglalta az adatgyűjtést és régi képek gyűjtését is többek között.